A Lyme borreliosis Eur√≥p√°ban az esetek t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©g√©ben kezel√©s n√©lk√ľl is el√©g j√≥ gy√≥gyhajlamot mutat√≥ betegs√©g, amely azonban nem prognosztiz√°lhat√≥ m√≥don n√©ha progressz√≠v lefoly√°st mutat. B√°r egyes megjelen√©si form√°it m√°r a sz√°zadelŇĎn le√≠rt√°k, √©s amerikai vizsg√°latok ut√°n a teljes klinikai spektrumot meghat√°rozt√°k, a k√≥rk√©p az ut√°n v√°lt ismertt√© √©s jelentŇĎss√©, hogy W. Burgdorfer 1982-ben kullancsokb√≥l izol√°lta a k√©sŇĎbb r√≥la elnevezett borreli√°t, ezzel megteremtve az antitest-meghat√°roz√°son alapul√≥ laborat√≥riumi diagnosztika lehetŇĎs√©g√©t. Ez a lehetŇĎs√©g egyszerre jelentette a Lyme betegek mind nagyobb sz√°mban t√∂rt√©nŇĎ felismer√©s√©t √©s t√©ves diagn√≥zisokat, √ļjabb √©s √ļjabb k√≥rk√©pek borrelia eredet√©nek "felfedez√©s√©t".
A beteg sorsa j√≥r√©szt a kezelŇĎorvoson m√ļlik. A klinikai k√©p, a k√≥rlefoly√°s v√°ltozatos. Hal√°loz√°s gyakorlatilag nincsen, de a fertŇĎz√©s id√ľltt√© v√°lhat, √©vtizedekig is eltarthat, s√ļlyoss√°ga ebbŇĎl ad√≥dik. Vannak betegek, akiket nagyon neh√©z meggy√≥gy√≠tani. A fertŇĎz√©s k√≥rism√©z√©se √©s kezel√©se ter√©n sz√°mos bizonytalans√°ggal tal√°lkozhatunk m√©g 30 √©vvel a betegs√©g felfedez√©se ut√°n is.

Kórokozó, patomechanizmus
A Burgdorfer √°ltal az USA-ban felfedezett spirochaet√°t Borrelia burgdorferinek nevezt√©k el. K√©sŇĎbb Eur√≥p√°ban √©s √Āzsi√°ban √ļjabb alfajait izol√°lt√°k. Az eredeti amerikai spirochaeta a B. burgdorferi sensu stricto, (szorosan vett borrelia) m√≠g a teljes Lyme-k√≥rt okoz√≥ bakt√©riumcsoport a B. burgdorferi sensu lato (sz√©les √©rtelemben vett borrelia) elnevez√©st kapta. A B. afzelii elsŇĎsorban a bŇĎrgy√≥gy√°szati form√°k, a B. garinii a neurol√≥giai k√©pek okoz√≥ja. Nemr√©g izol√°ltunk egy √ļjonnan le√≠rt borreliafajt, a B spielmanit. Eur√≥p√°ban mind a n√©gy faj jelen van, Amerik√°ban csak a B. burgdorferi sensu stricto, √Āzsi√°ban csak a B. afzelii √©s a B. garinii tal√°lhat√≥. A Lyme-foltos betegeinkbŇĎl t√∂bbnyire B. afzeliit, ritk√°n B. gariniit teny√©sztett√ľnk ki, a B. burgdorferi s. s. gyakoris√°ga 1% k√∂r√ľli volt.¬†
A borreli√°k a kullancs gyomr√°ban szaporodnak, a legal√°bb 24 √≥r√°ja tart√≥ v√©rsz√≠v√°s sor√°n, vagy hamarabb, a kullancs elt√°vol√≠t√°sakor ker√ľlnek az emberi szervezetbe. A borreli√°k v√©r√°rammal √©s sz√∂vetk√∂zti v√°ndorl√°ssal is terjednek a szervezetben. A borreli√°k egyed√ľl√°ll√≥ genetikai strukt√ļr√°val rendelkeznek, mely elt√©r minden egy√©b bakt√©rium√©t√≥l: line√°ris kromosz√≥m√°juk √©s sz√°mos line√°ris valamint cirkul√°ris plazmidjuk van. Megbeteg√≠tŇĎ k√©pess√©g√ľket ezek a plazmidok k√≥dolj√°k. Ezeket el is veszthetik, majd az √©lŇĎl√©nyek k√∂z√∂tti v√°ndorl√°suk sor√°n m√°sokat felvehetnek.

Vannak j√≥indulat√ļ izol√°tumok, melyek okozhatnak ugyan Lyme-foltot, de sziszt√©m√°s fertŇĎz√©st nem. Ezek t√∂bbnyire immunog√©nek, teh√°t kiv√°ltanak ellenanyag-termel√©st, ism√©telt fertŇĎz√©sek ut√°n tart√≥s v√©detts√©get is eredm√©nyezhetnek. A dug√≥h√ļz√≥ alak√ļ, f√ľrg√©n mozg√≥ spirochaet√°k a sz√∂vetek k√∂z√∂tt gyorsan haladnak, √°tf√ļrj√°k a sejtek k√∂z√∂tti r√©seket. A gerincfolyad√©kban a fertŇĎz√©st k√∂vetŇĎen 24 √≥r√°n bel√ľl m√°r kimutathat√≥k. A gyorsan tovahalad√≥ kissz√°m√ļ mikroba is kifejezett gyullad√°sos reakci√≥t k√©pes kiv√°ltani. A k√≥rokoz√≥ bejut az √©rbelh√°rtya- √©s a k√∂tŇĎsz√∂veti sejtekbe. K√©pes megf√ļrni a sz√∂veti √©s a keringŇĎ immunsejteket √©s azok sejth√°rty√°j√°ba burkol√≥zva elb√ļjik a gazdaszervezet v√©dekezŇĎ appar√°tusa elŇĎl. A fal√≥sejtek √°tm√©rŇĎj√©n√©l sokkal hosszabbak, ez√©rt amikor egy fal√≥sejt be akarja kebelezni a borreli√°t, a ‚Äěsz√°j√°t‚ÄĚ nem tudja becsukni (kil√≥g belŇĎle a borrelia), √©s a fal√≥sejt √°ltal termelt rendk√≠v√ľl agressz√≠v feh√©rjeold√≥ enzimkever√©k ki√∂mlik a sejtk√∂z√∂tti t√©rbe, √©s nem a borreli√°t, hanem a szervezet saj√°t sejtjeit k√°ros√≠tja.
A borreli√°knak nincs saj√°t sz√∂vetold√≥ anyaguk, mint sz√°mos m√°s bakt√©riumnak. A B. burgdorferi k√©pes a legfontosabb emberi sz√∂vetold√≥ anyagot, helyesebben annak elŇĎanyag√°t, a plasminogent a fel√ľlet√©n megk√∂tni. Ugyanezen a ponton az ugyancsak hum√°n eredetŇĪ plasminaktiv√°tort is megk√∂ti, √©s az √≠gy keletkezett plasmin szokatlanul hossz√ļ ideig akt√≠v form√°ban marad. A borrelia fel√ľlet√©n aktiv√°l√≥dott plasminra nem hatnak a plasmininhibitorok. A sz√∂veti v√°ndorl√°st ez a tulajdons√°g nagyban seg√≠ti, hasonl√≥ mechanizmus eddig a mikrobiol√≥gi√°ban ismeretlen volt.

J√°rv√°nytan

Az √©szaki f√©ltek√©n a leggyakoribb √≠zeltl√°b√ļak √°ltal k√∂zvet√≠tett fertŇĎzŇĎ betegs√©g. Ixodes kullancsok terjesztik. Lyme-k√≥r - noha a k√≥rokoz√≥ egy√©b v√©rsz√≠v√≥kb√≥l is kimutathat√≥ - csak megelŇĎzŇĎ kullancscs√≠p√©s k√∂vetkezt√©ben j√∂n l√©tre, a cs√≠p√©s t√©nye azonban rejtve maradhat, a betegek mintegy 30%-a nem veszi √©szre. K√∂z√©p-Eur√≥pa a legfertŇĎz√∂ttebb ter√ľletek k√∂z√© tartozik. A Lyme-betegs√©g Magyarorsz√°gon minden√ľtt megtal√°lhat√≥, sz√°zszor gyakoribb, mint az azonos kullancs √°ltal terjesztett, de csak g√≥cokban elŇĎfordul√≥ kullancs terjesztette agyvelŇĎgyullad√°s. T√∂bb helyen befogott kullancsok vizsg√°lata alapj√°n az ixodesek borreliafertŇĎz√∂tts√©g√©t haz√°nkban 12-50% k√∂z√∂ttinek tal√°ltuk. A k√≥rokoz√≥ egyes √°llatokban azok megbeteg√≠t√©se n√©lk√ľl, √©lethossziglan megmarad. Ilyen rezervo√°r√°llatok a r√°gcs√°l√≥k (eg√©r, pocok), maguk a kullancsok √©s egyes madarak (feketerig√≥, f√°c√°n, sir√°lyf√©l√©k) is. Az egyes √°llatok elt√©rŇĎ borreliafajokat ‚Äět√°mogatnak‚ÄĚ: a r√°gcs√°l√≥k t√∂bbnyire a B. afzeliit, m√≠g az √©nekes madarak a B. gariniit nevelik. A f√°c√°nok a B. garinii egyes genot√≠pusait elpuszt√≠tj√°k, m√≠g m√°sokat √©letben tartj√°k a v√©r√ľkben. A fertŇĎz√∂tt √°llatok v√©r√©t sz√≠vva a kullancs maga is minden esetben fertŇĎzŇĎdik. A kullancsok a pet√©ket is k√©pesek fertŇĎzni, √≠gy a l√°rv√°k egy r√©sze m√°r fertŇĎz√∂tten "sz√ľletik" (transovarialis vagy verticalis terjed√©s). Amennyiben a l√°rva fertŇĎz√∂tt, akkor a k√©sŇĎbbi fejlŇĎd√©si fok (nympha, imago) is fertŇĎz√∂tt marad. H√°z√°llataink k√∂z√∂tt a l√≥ban √©s a kuty√°ban, valamint a szarvasmarh√°ban √≠z√ľleti gyullad√°st okoz, a vadon √©lŇĎ √°llatokban klinikai t√ľneteket nem √≠rtak le.
A Lyme borreliosis Magyarorsz√°gon 1998 √≥ta bejelentendŇĎ betegs√©g. √Čvente 1000 k√∂r√ľli esetet regisztr√°lnak. Val√≥di gyakoris√°g√°t a k√∂rnyezŇĎ orsz√°gok adatait is figyelembe v√©ve ennek t√≠zszeres√©re becs√ľlhetj√ľk. T√∂bb eur√≥pai orsz√°gban is voltak idŇĎszakok, amikor a betegs√©get bejelent√©si k√∂telezetts√©g terhelte, de a klinikai √©s a laborat√≥riumi diagnosztika bizonytalans√°gai miatt jelenleg rajtunk k√≠v√ľl m√°r csak Szlov√©ni√°ban regisztr√°lj√°k a fertŇĎz√©st, ott is csak a korai megjelen√©si form√°j√°t, a Lyme-foltot, az erythema migranst.¬† Egyes ter√ľleteken √©s popul√°ci√≥ban (pl. erd√©szeti dolgoz√≥k) az √°tfertŇĎzŇĎd√©s el√©rheti a 40%-ot. A friss esetek m√°jus-j√ļliusban jelentkeznek, ŇĎsszel egy kisebb m√°sodik cs√ļcs mutatkozik. Az id√ľlt, k√©sŇĎi form√°k kezdete az √©v b√°rmelyik szak√°ra eshet. Minden √©letkorban elŇĎfordul. NŇĎk √©s gyermekek gyakrabban jelentkeznek a korai bŇĎrt√ľnet, f√©rfiak a k√©sŇĎbbi szervi elv√°ltoz√°sok miatt.

A Lyme-k√≥r szinte sohasem j√°r l√°zzal. Jellegzetes elsŇĎ t√ľnete a Lyme-folt, mely a cs√≠p√©s hely√©n keletkezik, a sz√©li r√©sz√©n lassan terjed, √°tm√©rŇĎje hetek-h√≥napok m√ļlva el√©rheti ak√°r az 50-100 cm-t is. A folt gyakran c√©lt√°blaszerŇĪ, de lehet teljesen homog√©n. T√∂bbnyire teljesen f√°jdalmatlan, kicsit (n√©ha erŇĎteljesen) viszkethet. Hetek alatt mag√°t√≥l is eltŇĪnhet. A bŇĎrjelens√©g csak az esetek fel√©ben-k√©tharmad√°ban alakul ki. A betegs√©g kezdŇĎdhet a k√©sŇĎbbi form√°k valamelyik√©vel: sz√≠vritmuszavart okoz√≥ sz√≠vizomgyullad√°s, agyh√°rtyagyullad√°s, arcidegb√©nul√°s, ideggyullad√°s √©s nagy-, (t√∂bbnyire t√©rd-) √≠z√ľleti gyullad√°s alakulhat ki a fertŇĎz√©s ut√°ni hetekben-h√≥napokban. A nyiroksejtes bŇĎrcsom√≥ a gyermekek f√ľlcimp√°j√°n l√°that√≥ f√°jdalmatlan lil√°s-v√∂r√∂s csereszny√©nyi csom√≥, kezel√©s n√©lk√ľl h√≥napok alatt tŇĪnik el. A v√©gtagi bŇĎrsorvad√°s t√∂bbnyire idŇĎsebb nŇĎk betegs√©ge: a v√©gtagok fesz√≠tŇĎ oldal√°n lil√°ss√°, t√©szt√°s tapintat√ļv√° v√°lik a bŇĎr, majd foltokban elv√©konyodik. Kezel√©s n√©lk√ľl a folyamat √©vekig-√©vtizedekig rosszabbodik.

Laboratóriumi diagnózis
A rutin laborat√≥riumi leletekben √°ltal√°ban nincs elt√©r√©s. A diagn√≥zist a jellemzŇĎ klinikai t√ľnetek (pl. a Lyme-folt) √©s a k√≥rokoz√≥ vagy a k√≥rokoz√≥ra adott immunv√°lasz kimutat√°sa igazolja.

Direkt mikroszkópos vizsgálat
A B. burgdorferi testfolyad√©kokb√≥l t√∂rt√©nŇĎ direkt kimutat√°sa elvileg lehets√©ges, de az √°lpozitivit√°s √©s √°lnegativit√°s kock√°zata olyan nagy, hogy nem √©rdemes a vizsg√°latot elv√©gezni. A v√©rben √©s sz√∂vetnedvekben szinte mindig megtal√°lhat√≥ √ļn. filamentumok megt√©vesztŇĎen hasonl√≠tanak a borreli√°kra. Magyarorsz√°g t√∂bb laborat√≥rium√°b√≥l m√°sf√©l √©vtizeden adtak ki t√©ves pozit√≠v leleteket a v√©rben felfedezni v√©lt borreli√°kr√≥l.

Polymerase láncreakció (PCR)
Az √≠z√ľleti folyad√©kb√≥l t√∂rt√©nŇĎ kimutat√°s kiv√©tel√©vel a klinikai mint√°kban a g√©ntechnol√≥giai m√≥dszerek eddig nem bizonyultak megb√≠zhat√≥nak. Gerincfolyad√©kb√≥l m√©g azokban az esetekben is rendre negat√≠v eredm√©nyt kaptunk, amikor a k√≥rokoz√≥t ugyanabb√≥l a mint√°b√≥l ki tudtuk teny√©szteni. A szokv√°nyos teny√©szt√©si elj√°r√°sokkal negat√≠v √≠z√ľleti gyullad√°sokban, k√ľl√∂n√∂sen az √≠z√ľleti folyad√©kb√≥l vagy az √≠z√ľleti ny√°lkah√°rty√°b√≥l megk√≠s√©relhetŇĎ a k√≥rokoz√≥ PCR-rel t√∂rt√©nŇĎ kimutat√°sa. A v√©r √©s a vizelet vizsg√°lat√°t az eddigi adatok szerint nem √©rdemes elv√©gezni.

Tenyésztés

A Lyme-folt sz√©li r√©sz√©bŇĎl vagy a v√©gtagi bŇĎrsorvad√°sb√≥l (acrodermatitis chronica atrophicansb√≥l) vett, legal√°bb 4 mm-es biopszi√°s minta alkalmas a teny√©szt√©sre. Gyakorlott klinikus √©s bakteriol√≥gus egy√ľttmŇĪk√∂d√©se eset√©n a bŇĎrbiopszi√°s mint√°b√≥l az izol√°l√°s 80%-ban lehet sikeres. A gerincfolyad√©kb√≥l a fertŇĎz√©s kezdeti szak√°ban az esetek 1-10%-√°ban kiteny√©szthetŇĎ, de egy√©b sz√∂vetekbŇĎl, v√©rbŇĎl √©s v√°lad√©kokb√≥l csak kiv√©telesen ritk√°n. A teny√©szt√©s dr√°ga √©s hosszadalmas (volt olyan beteg√ľnk, akinek biopszi√°s mint√°j√°b√≥l csak f√©l √©v eltelt√©vel teny√©szett ki a k√≥rokoz√≥). Paradox m√≥don a teny√©szt√©s t√∂bbnyire csak akkor siker√ľl, amikor a klinikai diagn√≥zis meg√°llap√≠t√°sa a legkev√©sb√© szokott gondot okozni. A k√©sŇĎbbiek sor√°n (id√ľlt idegrendszeri √©s mozg√°sszervi megbeteged√©sek) a teny√©szt√©s szinte mindig eredm√©nytelen. Ilyenkor a k√≥rokoz√≥ a v√©rbŇĎl eltŇĪnik, √©s √°llatk√≠s√©rletekben is csak a parenchym√°s (m√°j, sz√≠v, vese) szervekbŇĎl izol√°lhat√≥.

Immunszerológiai diagnózis
A betegs√©g igazol√°s√°ra vil√°gszerte az immunszerol√≥gia a legink√°bb haszn√°lt elj√°r√°s. A szerol√≥giai elj√°r√°sok mind a mai napig nincsenek standardiz√°lva, √©s ez√©rt kiterjedt haszn√°latuk igen sok tiszt√°zatlan k√©rd√©st hozott a felsz√≠nre. Sz√°mos rosszul be√°ll√≠tott, vagy √©ppen haszn√°lhatatlan kit volt √©s van forgalomban. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tesztek k√∂z√∂tti elt√©rŇĎ eredm√©nyt t√∂bbf√©le ok id√©zheti elŇĎ. Leggyakrabban a hat√°r√©rt√©k (cut-off) be√°ll√≠t√°sa hib√°s. Am√≠g a v√≠rusok csak n√©h√°ny antig√©nt tartalmaznak (melyekkel szemben keresztreakci√≥k kiv√©telesen ritk√°n fordulnak elŇĎ), addig a bakt√©riumok 100-n√°l is t√∂bbet. E feh√©rj√©k t√∂bbs√©ge megtal√°lhat√≥ m√°s bakt√©riumokban, teh√°t a vel√ľk szemben kimutathat√≥ antitestv√°lasz egy√°ltal√°n nem specifikus. Nincs olyan v√©rsav√≥, ami ne reag√°lna a borreliaantig√©nek valamelyik√©vel! Leghasznosabbnak az antig√©nek sz√©tv√°laszt√°sa (Western blot vagy immunoblot elj√°r√°s) l√°tszik. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ laborat√≥riumokban √©s fŇĎleg k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tesztek eset√©n a pozitivit√°s hat√°r√©rt√©ke meglepŇĎen elt√©rŇĎ m√≥don van be√°ll√≠tva, √≠gy az egyes laborat√≥riumok eredm√©nyeit nem lehet √∂sszevetni. MegfelelŇĎ gyakorlattal √©s j√≥ minŇĎs√©gŇĪ elj√°r√°ssal a szerol√≥giai vizsg√°latokkal a betegs√©g gy√≥gyul√°sa vagy a k√≥rokoz√≥-hordoz√°s igazolhat√≥.

Kezelés
Nincs egys√©ges √°ll√°spont az adhat√≥ antibiotikumok d√≥zis√°t √©s a ter√°pia tartam√°t illetŇĎen. Penicillin, amoxicillin, cefuroxim, ceftriaxon √©s doxycyclin haszn√°lhat√≥k. A d√≥zisok nagyobbak √©s a kezel√©s tartama is hosszabb ann√°l, mint amit egy√©b fertŇĎz√©sekben adunk. Antibiotikum-kombin√°ci√≥k nem n√∂velik a gy√≥gyul√°s es√©lyeit.

Prevenció

A bŇĎrbe f√ļr√≥dott kullancsok - k√ľl√∂n√∂sen az √©retlen form√°k - apr√≥ m√©ret√ľk √©s f√°jdalmatlan cs√≠p√©s√ľk miatt alig vehetŇĎk √©szre. Ez√©rt hangs√ļlyozni kell, hogy a borrelia-fertŇĎz√©snek nem felt√©tele a parazita √©szlel√©se. Ha a kullancsot 24 √≥r√°n bel√ľl elt√°vol√≠tj√°k - √°llatk√≠s√©rletek tan√ļs√°ga szerint -, a fertŇĎzŇĎd√©s val√≥sz√≠nŇĪs√©ge minim√°lis, 48 √≥ra m√ļlva m√°r 30%, 72 √≥ra eltelt√©vel pedig k√∂zel 100%. Fontos szerepe van az elt√°vol√≠t√°snak. A bŇĎrbe f√ļr√≥dott kullancs potroh√°nak √∂sszenyom√°s√°val 24 √≥r√°n bel√ľl is l√©trej√∂het az infekci√≥. Hum√°n adatok is arra utalnak, hogy a fertŇĎz√©s bek√∂vetkezhet a cs√≠p√©s ut√°ni elsŇĎ √≥r√°kban is. Noha egyes ter√ľleteken a kullancsok ak√°r 100%-a is fertŇĎz√∂tt lehet borreli√°val, a k√≥rokoz√≥ a kullancsb√≥l csak kb. 4%-ban jut √°t az emberbe. Ellent√©tben a k√∂zhiedelemmel, a kullancs nem a magasb√≥l veti mag√°t √°ldozat√°ra. Az alacsony bokrok leveleinek fon√°kj√°n √©s a fŇĪsz√°lakon v√°rakozik, √©s mikor a levelekhez √©r√ľnk, bŇĎr√ľnkkel vagy ruh√°zatunkkal mintegy let√∂r√∂lj√ľk a parazit√°t. C√©lszerŇĪ ez√©rt a nadr√°g sz√°r√°t a zokni al√°, az inget vagy trik√≥t a nadr√°gba betŇĪrni. A kereskedelmi forgalomban kaphat√≥ rovarriaszt√≥k csak idŇĎszakosan, egy-egy kir√°ndul√°s alkalm√°val haszn√°lhat√≥k, hat√°suk t√∂bbnyire csak n√©h√°ny √≥r√°ig tart. Az az elk√©pzel√©s, miszerint B-vitamin szed√©s√©vel meg lehetne elŇĎzni a kullancscs√≠p√©st, n√©lk√ľl√∂z minden tudom√°nyos alapot. Nem szabad elmulasztani kir√°ndul√°sok ut√°n a minden testr√©szre kiterjedŇĎ vizsg√°latot. Sokan hiszik, hogy kullancscs√≠p√©sre csak az erdŇĎben kell sz√°m√≠tani. A parazita azonban semmivel sem ritk√°bb a gondozott kertekben, h√©tv√©gi h√°zak k√∂r√ľl sem.
Kev√©s olyan r√©szleteiben kidolgozott r√≠tust ismer a folkl√≥r, mint amilyen a kullancs elt√°vol√≠t√°s√°val kapcsolatos. Mindenki m√°s m√≥dszerre esk√ľszik, amelynek c√©lja k√∂z√∂s: a kullancsok megfojt√°sa vajjal, kr√©mmel, petr√≥leummal. Ezek a technik√°k csak az elt√°vol√≠t√°s idej√©t k√©sleltetik, √©s a kullancs √∂klendez√©s√©t v√°ltj√°k ki. Mivel a borrelia a kullancs gyomr√°ban szaporodik, ez k√ľl√∂n√∂sen vesz√©lyes. Ehelyett fogjuk meg csipesszel a parazit√°t, min√©l k√∂zelebb a bŇĎrh√∂z, √©s lass√ļ, de folyamatos h√ļz√°ssal t√°vol√≠tsuk el. Seg√≠ti az elj√°r√°st, ha a kullancsot h√°ti oldal√°ra ford√≠tjuk √©s k√∂zben enyhe csavar√≥ mozdulatot v√©gz√ľnk. LehetŇĎleg ne nyomkodjuk a potroh√°t, mert ez olyan, mintha egy borreli√°kkal teli fecskendŇĎ dugatty√ļj√°t nyomn√°nk meg. √Āltal√°nosan elterjedt n√©zet, hogy ha beszakad a kullancs feje, az s√ļlyos k√∂vetkezm√©nyekkel j√°r. Pedig a bŇĎrben marad√≥ r√©szek m√°r nem tartalmaznak fertŇĎzŇĎ forr√°st. Sokkal hasznosabb teh√°t azonnal elt√°vol√≠tani a parazit√°t, mint esetleg √≥r√°kat v√°rni, hogy "szakember" t√°vol√≠tsa azt el. A seb√©szeteken kullancselt√°vol√≠t√°s sor√°n szinte k√∂telezŇĎen alkalmazott tetanus olt√°s teljesen √©rtelmetlen, sŇĎt k√°ros. Az olt√°s k√∂vetkezt√©ben kialakul√≥ l√°zreakci√≥ ugyanis t√©vesen kullancsencephalitis gyan√ļj√°t keltheti. A cs√≠p√©s ut√°n beadott kullancs-encephalitis elleni v√©dŇĎolt√°s nem v√©d meg a fertŇĎz√©stŇĎl, de diagnosztikus probl√©m√°kat okozhat, emiatt ker√ľlendŇĎ. V√©lem√©nyem szerint a cs√≠p√©s ut√°n 1 h√≥napig a v√©dŇĎolt√°ssal v√°rni kell. Kiv√©ve, ha m√°r kor√°bban megkezdt√©k az olt√°sokat, de m√©g nem fejezt√©k be az alapimmuniz√°l√°st. Ilyenkor az esed√©kes k√∂vetkezŇĎ olt√°st min√©l hamarabb be kell adni.
Ellent√©tben a kullancs-encephalitisszel, az emberi borrelia-fertŇĎz√©s ellen nincsen v√©dŇĎolt√°s.

Lakos Andr√°s dr